Szabadiskola
Vámosi Katalin munkája nyomán
2011-ben tizenkettedszer nyitja meg kapuit, a már nemzetközivé lett Sárospataki Képzőművészeti Szabadiskola. Ebben az évben veszi fel, a 2011. februárban elhúnyt Urbán György, sárospataki születésű festőművész nevét. Ezzel egy időben a korábbi szabadiskolai tevékenység mellé az ifjúsági művésztelep is párosul.
A nyári kurzusok lebonyolítását, egy 1999-ben létrejött művészeti iskola igazgatója, jelenleg a Sárospatak ART ÉRT Alapítvány kuratóriumának elnöke, Csetneki József képzőművész, a szervezési munkák oroszlán részét fölvállalva, művészbarátaival közösen indította el 2000 nyarán. Az iskola művésztanárai között találjuk Somogyi György, Aknay János, Puha Ferenc, + Gubis Mihály, feLugossy László, Stark István és Wrobel Péter képzőművészeket, akik - tárlataikra készülve - együtt is alkotnak a növendékekkel.
SzabadiskolaA művésztanárok kötődése a városhoz többrétű. Nemcsak a Patak csoport, és a Szabadiskola révén említhető nevük, hanem a Miskolci Egyetem Comenius Tanítóképző Főiskolai Karán, a Képtárban, valamint a Rákóczi Múzeumban rendezett egyéni és csoportos kiállításaik kapcsán is. Az egyéni tárlatok mellett, a Patak Csoport és a szentendrei Vajda Lajos Stúdió tagjaiként számos kiállításon, közös akción vettek már részt. Együtt dolgoztak a tiszaújvárosi kísérleti műhelyben, a szentendrei, szigetszentmiklósi műhelymunkákban, ismerős számukra a csoportmunka. Somogyi György és Aknay János festőművészek a Zebegényi Szőnyi István Nyári Képzőművészeti Szabadiskola művésznövendékei voltak, majd Aknay János 1985-1993 között a művésztanára. Jelenleg is aktív művészetpedagógiai tevékenységet folytatnak Somogyi György és Puha Ferenc képzőművészek, akik a ráckevei és tököli művészeti iskolákban tanítanak.
A Sárospataki Képzőművészeti Szabadiskola alapításánál is megfogalmazódott azon gondolat, hogy a Zebegényi illetve Szentendrei Szabadiskolák tapasztalatait hasznosítva, ezekhez hasonló jellegű formátumot kell létrehozni.
Mi volt az alapító cél a pataki Szabadiskola létrehozásánál?
Az elsődleges és legfontosabb alapelvek: a közös kreatív tevékenység, az alkotás, és az ismeretek, a tudás átadása. Mindezek megvalósítására alkalmas formát találtak a Szabadiskola keretein belül.
Amennyiben felütjük az értelmező kéziszótárt, ott a következő meghatározást találjuk a szabad melléknév mellett - olyan belső indítékból eredő, nem kötelességből, nem kényszerből végzett cselekvésre utal, amely önkéntes, amit szabály csak alig köt. A szabad cselekvést ellentétes erők nem gátolják, félelemtől, korlátozó, belső gátlástól mentes.
Határozóként a szabadon - nem kötelező tevékenységet jelöl; cselekvésében, magatartásában nem korlátozott, nem gátolt cselekvésre utal. Az összetett szó második tagja: az iskola - rendszeres képzésben, oktatásban részesítő intézmény, ahol az ismeretek módszeres közlése folyik. Tehát a szabadiskolában a hagyományos iskolai módszerek alkalmazása nélkül, a hallgatók érdeklődésére, belső késztetésére alapozva, alkotói légkörben folyik a munka.
A Sárospataki Képzőművészeti Szabadiskola művészeti programja, az alkotás mellett még egy fontos alapelvet határoz meg. Somogyi György korábbi művészeti vezető szavait idézve: "A cél az alkotás és a szemléletformálás. A közös cél: maga az alkotás, művek létrehozása oldott, kötetlen alkotói légkörben. Az iskola arculatát, keretét a közös tevékenység, az alkotás, a tudás hiteles átadása adja, ami a keretet megtölti."
A munka elsődlegességét mutatja, hogy évenként, több mint 300 db munka készül, amelyből a hallgatók és a művésztanárok rendeznek kiállítást a szabadiskola zárónapján, a Múzsák Temploma előtti téren. Az elkészült munkákat rendszeresen bemutatják.
A művésztanárok munkássága, szakmai felkészültségük, tudásuk, szemléletük és személyiségük is meghatározó volt a kialakuló szabadiskolánál. Az említett művészek mindegyike sajátos, egyéni képi világot teremtett meg, egyedi ábrázolásmód, kifejezőeszközök használata jellemző művészetükre.
Somogyi György festőművész alapítója és vezetője az Insula és Patak csoportnak. Festészetének tárgya a természet, annak ellenére, hogy művei figurális elemeket nem tartalmaznak. A természetből vett formákat absztrahálja, és lírai-nonfiguratív módon jeleníti meg. Képei az egymásra festett vonalak és színfoltok szövevényéből komponálódnak. Művészetszervezői és művészetpedagógiai tevékenysége is jelentős.
Az alapítók között ott volt Puha Ferenc festőművész, aki Szigetszentmiklóson él. Munkáin a szín- és formaütköztetések, kompozíciós problémák kerülnek előtérbe, s számtalan variációja ezen problémák festészeti megoldásainak. Miután körbejárt és lezárt egy-egy témát, újabbak felé fordul, így művészetét különböző periódusok tagolják. Meghatározó művészetpedagógiai tevékenységet is folytat.
Aknay János Munkácsy-díjas, Kossuth-díjas festőművész alapító tagja és egyik meghatározó egyénisége a szentendrei Vajda Lajos Stúdiónak. Művészete szerves folytatása a "szentendrei iskola" konstruktív-szürrealista irányzatának. Motívumai között megtaláljuk a ház, az angyal, a kereszt, a bábu, az ablakformákat és a rovásjeleket. Ez utóbbiak a legtitokzatosabbak; olvasatuk szimbolikus, a figura szerepét veszi át alkotásain, bár írásként is megjelenik művein. Grafikával is foglalkozik.
+ Gubis Mihály (1948 - 2006) grafikusmővész 1984-től állandó tagja a Vajda Lajos Stúdiónak, és alapító tagja a Patak csoportnak. Művészetének lényege a vonal. A nyolcvanas évek első felétől a gesztusokra épülnek művei. Kialakult szimbólumrendszere, amely hét elemből áll: kereszt, zászló, szék, szekér vagy kocsi, mell vagy sátor, torony, kabát. Formavilága változatos és egyszerű. Szenvedélyes, drámai hangvétel jellemzi munkáit. Foglalkozik alkalmazott grafikával, plasztikával, performance-val, installációval, táj- és földművészettel.
feLugossy László Munkácsy-díjas képzőművész, performer. Otthonosan mozog többféle művészeti ágban, foglalkozik filmmel, zenével, irodalommal. Alapítója a Vajda Lajos Stúdiónak, az A.E. Bizottság zenekarnak, az Inkaszámtan alkalmi társulatnak, az Új Modern Akrobatika music-performance-nak és a Batu Kármen zenekarnak. Munkásságát a zseniális kreativitás, ötletgazdagság, képi fantáziáinak sokfélesége jellemzi. Folyamatosan kísérletezik a művészeti kifejezésekkel, ami a hagyományos műfaji keretek átszakítását eredményezi. A képzőművészeti kifejezés szorosan összefonódik nála a zenével és a költészettel. Művészetéből az illúzióktól mentes őszinteség, spontaneitás árad, műveivel elsősorban hatni kíván, fölhívni a figyelmet a kulturális és társadalmi negatív beidegződésekre, hibákra. A modern művészet alternatív műfajai is jelen vannak munkásságában: a performanceok, a ready made-k, az objektek, az environment-ek, a nyers-hús-kompozíciók.
Wrobel Péter a szabadiskola ú tanára. Korai periódusában elsősorban a festészet és az építészet határvonalán álló, élénk színeivel is ható installációkat alkotott. Új kifejezési lehetőségeket kereső szándékát példázzák 1987-től megjelenő írás-olvasás munkái. Könnyű textilanyagra felírt írásjelei sokféle eltérő olvasatot, értelmezési lehetőséget adnak a szemlélőnek. A 90-es évek elejétől copy-art műveket alkotott, és a fénymásológép lehetőségeit kihasználva performanszszerű "xerox"-színházat hozott létre. Művei filozófiai tartalmat is hordoznak, emellett néha sajátos, fanyar humor szándéka is áthatja őket. Olykor hétköznapi tárgyak meglepő kontextusba helyezésével vált ki közönségéből hatást. Munkáinak fontos jellemzője vonzódása a nyitott műhöz, amelyben a néző is tevékeny szerepet játszik.
Stark István a szabadiskola legújabb tanára. 1998-ban megalapította a Tolcsvai művésztelepet, melyen belül a land art dominál. Korai műveire inkább a figurativitás, míg jelenlegi alkotásaira a non-figurativitás jellemző. Közel tíz éve kutatja a fényhatásokat, a fénytörés optikai jelenségeit. A hullámok és rezgések fizikai törvényszerűségeinek vizsgálata vezette el odáig, hogy üveggyöngy alapozású, transzparens festékkel kidolgozott alkotásai az optikai hatásokat kihasználva érdekes módon változnak. Más-más nézőpontból szemlélve alapszínük, sokszor a megjelenő motívumok is módosulnak. Ritkán alkalmaz fedőfestéket.
A hallgatók közül többen már ismerve a művésztanárok munkáit jöttek el a pataki Szabadiskolába. Szinte minden művésztanár hozott magával tanítványokat Szigetszentmiklósról, Szentendréről, Ráckevéről, Sárospatakról. Tavaly Gyergyó vidékéről is érkezett Sárospatakra négy erdélyi fiatal, a Borsos Miklós Gyergyó-Csomafalvi Alapítványon keresztül, a szigetszentmiklósi Polgármesteri Hivatal segítségével. 2000-ben, a németországi Mainingenben működő Népfőiskola tagjai közül nyolcan vettek részt a kurzuson.
A szabadiskolák és művésztelepek létrejötténél mindig fontos szempont volt az esztétikailag megfelelő hely megválasztása. A táj természeti szépsége illetve az épített környezet számos művésztelep létrejöttét eredményezte, említhetjük a zebegényi, nagybányai, szentendrei művésztelepeket. A hegyaljai táj lankás domboldalai, szőlőültetvényei, a vidék kastélyai, várai számos művészt megihletett már. Képzőművészek, irodalmárok és zeneszerzők örökítették meg műveikben a tájat, a szüretet, a népszokásokat a Tokaji művésztelep illetve a Sárospataki Alkotó Otthon meghívott művészeiként. Az inspiratív táji környezet, az iskolaváros történelme és jelentős műemlékei szinte csalogatják Sárospatakra a szépre és művészetre fogékony embereket.
Milyen művészeti technikákkal ismerkedtek a hallgatók?
A Sárospataki Szabadiskolában festészettel, kisplasztikával és grafikai eljárásokkal ismerkedtek a hallgatók. Az elmúlt évben Puha Ferenc vezetésével monotípiákat készítettek, egy speciális nyomódúc, a farostlemez használatával. Új teremmel is bővült tavaly a szabadiskola, ahol a tanulmányrajzok készültek Somogyi György és Puha Ferenc korrigálása mellett.
Somogyi György felkérésére készített videofelvételeket a tábor mindennapjairól Jakab Gergely videós. Ugyanakkor feLugossy Lászlóval együtt készítettek a művész installációjához egy rövid videofelvételt, amit a Műcsarnokban rendezett Vajda Lajos Stúdió jubileumi kiállításán vetítettek le, tavaly szeptemberben.
A gyakorlati foglalkozásokkal párhuzamosan, művészeti folyóiratokat, kiadványokat néztek meg a hallgatók, véleményt cseréltek az olvasottakról, s a képanyagról, illetve művészettörténeti- és elméleti - például színelméleti - témákról, kérdésekről beszélgettek, elmélkedtek.
A Szabadiskola alakulásának évében az alkotói munkához kapcsolódott egy előadássorozat, amely művészettörténeti előadásokat, performance-ot, valamint aktuális lokális művészeti kérdések megvitatását tartalmazta.
2001-ben a résztvevők száma duplája volt, mint az azt megelőző évben. A hallgatók közül többek számára a főiskolai vagy egyetemi felvétel a cél, amelyre a nyári kurzus felkészülési lehetőséget nyújt. számos, volt hallgató tett már sikeres felvételi vizsgát és jutottak be és égezték el a művészeti és a tanárképző főiskolát. A művésztanárok nagy hangsúlyt fektetnek arra, hogy minden hallgató egyéni szintjének megfelelően haladjon, ezért a személyre szabott korrektúrák során a hallgatók segítséget kapnak művészi látásmódjuk kialakításához. Fontosnak tartják a hallgatók igényeinek feltárását, a közös munkát, a programegyeztetést, a munkafázisok megbeszélését, az önálló-kreatív teremtést, a technika szabad megválasztását, a hallgató inspirálását az alkotásra, a művészeti beszélgetéseket. A művésztanárok minden évben kiválasztják a legjobb munkákat készítő hallgatót, aki Gubis Mihályról elnevezett emlékplatettet kap, és ösztöndíjban részesül a következű évben.
A Szabadiskola művésztanárainak célja a kéthetes kurzuson túl, egy olyan egész éves, folyamatos művészeti tevékenység, amelynek csupán kezdete, elindítója a nyári közös alkotói együttlét. A nyári kurzus során kialakult művészeti önállóság, egyfajta jártasság az egyes művészeti ágakban, az alkotási kedv, valamint a friss impulzusok a következő találkozásig eltelt időszakra is útravalóul szolgálnak, éreztetik hatásukat és ösztönzik a növendékeket az alkotói munka folytatására.
Közművelődési Tanács
A közművelődés civil kontrollja
Kultúra területésn tevékenységüket kifejtő nonprofit szervezetek összefogása törvényi felhatalazása alapján
Pl.
A probléma megoldásának lépcsői lehetnek:
1. A probléma azonosítása
2. A probléma vizsgálata és leírása
3. A célok kiválasztása
4. Alternatív megoldások keresése
5. A megoldások kiértékelése
6. A megfelelő megoldás kiválasztása és megvalósítása
is összetett feladat. A Bástya születésének és funkcióba állításának körülményeit bátran hasonlíthatjuk egy öszvéréhez, vagy inkább egy lódarázséhoz. Az akkor „jelenlegi” városvezetés megörökölte a pályázatban testet öltött objektumot, illetve annak befejezését, melyet intézményesített formában kellett működtetnie – egyelőre – pályázati kötelezettségek okán. Ezt egy önkormányzati tulajdonú nonprofit kft formájába álmodtak bele a döntéshozók, feladatát tekintve bizonyos áthallásokkal az addig egyetlen közművelődési intézmény irányában. A szóban forgó intézmény és a hozzárendelt (koncepciót nélkülöző), helyenként, a városvezetés oldaláról szakmaiatlan pozitív előítéletekbe burkolt szemlélet és az e mentén kibontakozó viszonyulás vezetett a jelen állapothoz.
Előre kell bocsájtani, hogy minden megállapításom eredeti oka és forrása az, hogy 2008-as születésétől kezdődően – lehetőségeimhez mérten – figyelemmel kísérem a Bástya életét, sőt néhány elemében részesként is volt szerencsém közreműködni. Mindezeken túl 2010. október 4-ig tagja, illetve elnöke is voltam a kft felügyelő bizottságának.
El kell ismerni, hogy egy megörökölt helyzetben találta magát az önkormányzat a Bástya befejezése és ezzel szoros összefüggésben a munkába állítása ügyében. Pontosan ez a helyzet lehetett volna alkalmas egy átgondolt, megtervezett stratégia megalkotására, amely biztosíthatta volna (mint ahogy szerves, önműködésre kényszerített helyzetében ezt a bátyások ki is alakították maguknak, nekünk) a közművelődési lehetőségek többszínűségét Sárospatakon, a patakiaknak, és az ideérkezőknek egyaránt. Mint ahogy 2008-ban részt vehettem a Bástya működési koncepciójának kialakításában, ugyanebben az időben javasoltuk is a két intézmény (Újbástya Rendezvénycentrum, A Művelődés Háza) profiltisztítását is. Ez nem született meg, helyette elejtett, ködös utalások a városvezetők ezzel összefüggő megnyilvánulásiban, és a tisztázatlan helyzetet tovább bonyolító városi megrendelések, amelyek – maradjunk ennyiben – nem éppen piaci helyzetben kerültek kiszolgálásra. Megragadható és megragadandó lehetőség helyett így lett nyűg a város nyakán a Bástya, jelenlegi, sajátos és sajnálatos interpretálásunkban.
Mindezt egy olyan szakmai és jogi környezetben kell elképzelnünk, amelyben nincs a városnak elfogadott, hatályos Közművelődési Koncepciója, viszont van egy 1999-es, szinte minden szempontból idejétmúlt Közművelődési rendelete. Ez utóbbira most nem térek ki, mert csak közvetett okokat lehetne megnevezni a Bástyához ragadt jelenlegi problémás helyzetben, de a közművelődési koncepció-tervezetből szeretnék néhány elemet idézni a felelősök közgondolkodásának illusztrálására. Kérem, az idézetteket kiragadott utalásokként kezeljék, így illesszék ahhoz a problémához, amiért most itt vagyunk!
„A város művelődéstörténetének, országos hírének ismeretében ezután is méltó akar lenni önmagához, ami – még a nehéz körülmények között is – az általános kulturáltág, az iskolán kívüli művelődés feltételrendszerének állandó, kiemelt fejlesztését kívánja meg.
Az elmúlt évtizedekben kialakult, a mai igények, szokások által meghatározottan létrejött közösségi művelődési szokások megőrzése, fenntartása, további ösztönzése nem szűnhet meg. A hagyományápolás, a különböző öntevékeny művészeti csoportok közösségi léte, a szórakozási, ünneplési alkalmak egyre tartalmasabb kitöltése a közösségnevelés elvitathatatlan eszköze.
Mindezek nem képzelhetők el anyagi áldozatok nélkül, csupán piaci alapon.Ezért a közreműködő intézmények, szervezetek joggal igénylik a bennük, általuk folytatott művelődési formák költségvetési támogatását.
A város közművelődési intézményeit és tényezőit, valamint a meglévő infrastruktúrát jobban össze kell hangolni az idegenforgalom hatékonyabb kiszolgálása érdekében. (…)”
„… A jövőben a konferencia-turizmust nagyobb szervező munkával erősíteni kell, hiszen ez jelentős jövedelemforrás a város részére. (…) Mindezeknek az eredményeként Sárospataknak egyre jobban a térség kulturális és idegenforgalmi központjaként kell megjelennie.”
„Tudjuk, hogy a kulturális intézmények fenntartása pénzbe kerül, ugyanakkor azt is meg kell jegyezni, hogy átgondoltabb gazdálkodással, a munkatársak hatékonyabb és jobban megszervezett foglalkoztatásával, egyes tevékenységi formák más rendszerben történő megszervezésével a kapott támogatást gazdaságosabban is fel lehetne használni.”
„A jövőben jobban át kellene gondolni a foglalkoztatottak számát és összetéte-lét, külső erők bevonásának lehetőségét.”
„Ez azt jelenti, hogy a közművelődési alapellátást nyújtó intézmények keretei között – az elvárható színvonalon – nem megvalósítható formák tekintetében szakmai szervezet, vagy magánszemély alkalmazására kerül sor. E tevékenységformák megvalósításához a képviselő-testület költségvetési támogatást biztosít.
A közeljövőben tehát elsősorban A Művelődés Háza jelenti a közművelődési feladatokhoz a szervezeti keretet. Ez kiegészül azon intézményekkel, melyek – alapfeladataik mellett – közművelődési feladatot is ellátnak.”
„Alapelvként kívánja érvényesíteni az önkormányzat, hogy az általa meghatározott intézményi alapfeladatokat támogatja közvetlenül. Ugyanakkor lehetővé teszi, hogy az intézményi alapító okiratában meghatározott egyéb tevékenységei nyereségét az intézmény alaptevékenységével összeegyeztethető kulturális tevékenység finanszírozására (…) fordíthassa.”
A finanszírozás elvei kapcsán nem hagyja figyelmen kívül a fenntartási költségek inflációkövető biztosítását, valamint a feladatfinanszírozás elvét.”
Engedjék meg, hogy megismételjem az utolsó néhány szót: „feladatfinanszírozás elvét.” Vajon hozzáférhető-e valahol olyan dokumentum, amiben megfogalmazzák, hogy MI A FELADAT?
A probléma többoldalú megközelítését, így a lehetséges megoldások megkeresését vizsgálva, mélyebb elkötelezettséget kellett volna mutatniuk a Bástya sorsát eldönteni készülő felelősöknek. Biztosan ülnek közöttünk olyan patakiak, akiket a döntéshozók megkerestek ilyen irányú kérdésükkel, felvetéseikkel. Azt azonban ezzel együtt megállapíthatjuk, hogy széleskörű társadalmi vita nem folyt a kérdésben, sőt, ezen a területen működő alapítvány vezetőjenként, illetve a Közművelődési Tanács elnökeként sem érzékeltem a partnerkeresést Bástya ügyben – sem.
A jelen helyzet emelheti végre a városvetők ingerküszöbének szintjére a felismerést, hogy Sárospatakon valami nagyon nincs rendben a közművelődés területén, ide értve természetesen bizonyos szakmai folyamatokat, de a jogszabályi környezetet, és a finanszírozást is. Ebben a felismerésben azonban feltehető a kérdésünk, hogy vajon miként merik vállalni a döntési helyzetben lévők a megfelelő, szakmai alapokon nyugvó, konszenzusra épülő, betartható és középtávon vállalható döntést, mi alapján szeretnék azt meghozni?
Hacsak nem fogalmazzák meg ezúttal velünk közösen azokat a valós célokat, amelyek megfelelő szakmai alapokon nyugodnak, konszenzusra épülnek, betarthatók és akár hosszútávon vállalható döntések alapjául szolgálhatnak.
Sajnos ettől a ponttól – a korábbi együttgondolkodás hiánya miatt – elég nehéz továbbhaladni. Innen-onnan érkezett információk alapján, talán csak a további beszélgetés fonalát bátortalanul keresve beszélhetünk a lehető megoldásokról, egyelőre spekulatív módon.
A konkrét említések előtt hangozzék itt el, melyek az önkormányzat önként vállalt, tehát nem kötelező feladatai:
- pedagógiai szakszolgálat
- alapfokú művészetoktatás
- középiskola (gimnázium) oktatás, kollégiumi ellátás
- szakközép- és szakmunkásképzés, oktatás,
- hőenergia szolgáltatás
- sport feladatok, sportszervezetek támogatása
- fürdő és strandszolgáltatás, camping üzemeltetése
- éttermi vendéglátás
- első lakáshoz jutók támogatása
- egyházak támogatása
- non-profit (civil) szervezetek támogatása
- Zempléni Fesztivál támogatása
- helyi újság kiadása
- Zemplén Televízió működtetéséhez önkormányzati hozzájárulás
- elismerő címek, kitüntetések adományozása
- Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíj támogatása
- helyi rendeletben maghatározott személyi kör szemétdíj támogatása
- turisztikai feladatok ellátása, támogatása
- helyi jelentőségű természeti terület védetté nyilvánítása, fenntartással kapcsolatos feladatok.
A konkrét lehetőség latolgatása:
- Fennáll annak a lehetősége, hogy egyszerűen bezárják a bástyát és elteszik a kulcsot valahová.
- Kisebb eséllyel, de fennáll annak a lehetősége, hogy eladják azt.
- További lehetőség, hogy homogén, vagy heterogén keretek között a hasznosítását átadják valakinek, vagy valakiknek, bérleti formában.
- Lehetséges alternatíva, hogy A Művelődés Házához csatolják valamilyen módon.
- Ugyanígy lehetőségként merülhet fel az, hogy éppen A Művelődés Házát kapcsolják a Bástyához.
- egyéb…
A városvezetés közművelődési területen képviselt koncepciója ismeretének hiányában ettől tovább itt nem juthatunk. Érveket lehetne felsorolni minden említett és nem említett lehetséges alternatíva mellett és ellen is bizonyára. Azt hiszem, ez nem ennek a fórumnak a feladat, bár sok szakember ül itt, úgy gondolom, nem véletlenül…
A lehetséges alternatívák pontos ismeretének hiányában, közös gondolkodásunk ezen eleme fél lábon is alig állhat. Tudom, hogy átfogó közművelődési stratégiát nem fognak előterjeszteni a hivatalukban ülők. Éppen ezért – nem könnyű kimondani – bármilyen döntés születik, eseti lesz, igazi megoldást nem fog jelenteni, csupán valamilyen erős indokra hivatkozva elnapolja azt. Ez az erős indok, és a legmagasabb rendezőelv most itt a pénz! De csak azért lehet ez így, mert komoly, kiérlelt koncepció híján, sajnos nem elég felkészültek vezetőink sem a pénz hasznos, esetleg megtérülő elköltésére, sem annak takarékos átszervezésére.
Szívesen segítünk, ha tudunk.
Művésztelep
A Patak csoport művésztelepe 1995-től kapcsolódik Sárospatakhoz, illetve szűkebb-tágabb földrajzi környezetéhez, de szorosabb szellemi vonatkozásait tekintve mindenképpen megállapítható, hogy akár Dorkón, akár Fonyban működött is, mindig élő volt az e kapcsolat a csoport tagjai és a városban élő művészek, művész(et) barátok között. 2000 februárjában éppen Fonyban, a "Kertalja" telep színhelyén, Gubis Miska házában fogant meg a szabadiskola gondolata is. Ekkor még féltve dédelgetett vágyunk volt, hogy a művészeti iskola, szabadiskola együttlétet egy sárospataki művészteleppel "gömbölyítsük" ki. A terv 2003-tól megvalósult, hiszen ettől az évtől Sárospatakon november végén tíz napra összegyűlnek a Patak csoport művészei, hogy együtt alkossanak. - Majdnem azt írtam, hogy "Sárospataknak van egy művésztelepe", de erre még bizonyára várnunk kell, hiszen a város ebben a pillanatban még nem igazán tud mit kezdeni ezzel a helyzettel, lehetőséggel, így inkább (nem önzően) erről e percben a fentiek szerint kell szólnunk.
A művésztelep házigazdája a Patak Művészeti Egyesület mellett az ART ÉRT Alapítvány, a Pataki Diákok Vendégháza, illetve Szalay András vállalkozó, aki V. András nevű éttermében látja vendégül a művészeket, sőt nyitott 2006 májusától a csoport művészeinek alkotásaiból Galériát.
„Ha valaki ’a tudomány és művészet pártfogója’, ez majdnem oly nevetséges, mintha egy vallásos emberre azt mondanák: ’az Isten pártfogója’. Ahogy Isten nem függ attól, hogy hisznek-e benne, éppúgy a tudományt és a művészetet sem érinti, hogy törődnek-e vele. A tudomány és művészet hazája nem a lét, az ’esse’, hanem a lehetőség, a ’posse’, s ha a létben megnyilvánul, attól a lét lesz gazdagabb; a tudomány és művészet részéről végtelen alázat, hogy a létben magát megnyilatkoztatni engedi, hiszen minden alakot-öltése fogyatékos. És ha a tudomány és művészet eltűnik az emberi sorsból: nem az ő pusztulása ez, hanem a fogyatékos megnyilvánulásoké, s e megnyilvánulások gazdájáé, az emberé.”
(Weöres Sándor)
Kortárs Galéria
Vajon milyen formában és minőségben tud megnyilvánulni ma a kortárs képzőművészet Sárospatakon? Kik azok, akik a helyi művészeti atmoszférát igyekeznek mozgásban tartani, és bekapcsolni egy országos vérkeringésbe? Mit érezhet ebből a városba érkező képzőművészetre fogékony látogató? 2009 augusztusában zajlott le a tizedik Sárospataki Nemzetközi Képzőművészeti Szabadiskola, melynek keretében jubileumi kiállítás is nyílt az alkotó növendékek munkáiból, a Patak Csoport pedig tizenöt éves fennállását ünnepli az idén, így aktuálissá váltak az ilyen, és ezekhez hasonló kérdések.
Az organikus építészet antropozófikus gyökerű, szerves gondolkodásával meglátásom szerint sokkal termékenyebben fuzionál a város kortárs képzőművészei által képviselt szellemiség, és az általuk végzett alkotótevékenység, mint a már-már áttekinthetetlenségbe torkolló személyiségkultusz, ami a szakadatlan szoborállításban ölt testet. Ez a hagyományőrzés szépnek és nemesnek is mondható, ám egy szinten túl biztosan célt tévesztett vállalkozássá válik. Míg a betondzsungelből, vagy a parkok teréből kimagasodó magányos plasztika valóban hatni tud, addig a szoborerdőkben eltéved a tekintet, hiszen kevésbé képes koncentrálódni a figyelem. Egyszerűen nincs időnk megállni, ha mindent látni akarunk. Márpedig a legtöbb turistában ott van ez a csillapíthatatlan hajtóerő, a megismerés utáni vágy, ami nem mindig társul az elmélyülés igényével. A lehetőségek sokasága miatt elmélyülni nem tudó érdeklődő így a felszínes szembesülések láncolatába révedve keveset tesz sajáttá a klasszikus emlékművek egyediségéből. Belefeledkezik a sokaságba.
A kortárs képzőművészek gyakran éppen azt a határpontot keresik projektumaikban, ami a mindennapi élményeken túli, kollektív tapasztalatokra mutat, ám egyben valamiképpen mégis mindenki számára sajáttá tehető, személyes információt hordoz. Ezután már gondolom, világos, hogy mikor termékeny kortárs alkotói tevékenységről beszélek, elsősorban a Patak Csoport helyi alkotóira, a szabadiskola tanáraira, valamint Fazekas Balogh Istvánra gondolok, hiszen többnyire ők azok, akik olyan kiállítások összeállításán és projektumok megvalósításán dolgoznak, melyek egyaránt képesek lehetnek megszólítani a magas művészetre érzékeny szakmabelieket, a város kortárs gondolatokkal beoltható egyszerű polgárait és a mindenre kapható, kíváncsi turistákat is. Ráadásul az időszaki kiállítások fontos platformot jelenthetnek a régió értelmisége számára, és egyben találkozási pontot a pályakezdő képzőművészeknek is.
A Patak Csoport mint szuverén művészeti közösség értelemszerűen a Patak Művésztelep tagjait foglalja magába, akik ma már valamennyien kapcsolódnak bizonyos mértékig Sárospatak városához, ám ez korántsem volt kezdettől így. Az okiratok szerint a Patak Művésztelep hivatalosan 1994. április 1-jén alapult, a Sárospatak melletti Dorkón, ahol az alapítók Aknay János, Puha Ferenc és a névadó elnök, Somogyi György festőművészek, továbbá Dr. Hann Ferenc művészettörténész, muzeológus egyéni útkeresésük és több korábbi művészi csoportosulási kísérlet után termékeny együttműködésre szövetkeztek az alkotás szabadságának jegyében. Az alapító okirat szerint Császár Józsefné Fekete Mariann mint ügyvezető, Orosz Ida pedig mint társtulajdonos vett részt a telep létrehozásában, és bár Gubis Mihály (1948-2006) képzőművész neve nem szerepel az okiratot aláírók közt, a hivatalos publikációk később őt is az alapítók közt tartják számon.3
A „Patak” név nem Sárospatak városának nevéből eredeztethető, hanem szimbolikus fogalom, amely az alkotói csoport által képviselt szellemiség megragadására szolgál. A patak megjelenik, majd eltűnik, és hirtelen tűnik fel újra a felszínen, egy másik helyen. Duzzad, csörgedezik, kis medret váj magának, táplálja a földet, majd ismét elmerül benne. A társaság alkotói tevékenysége is ilyen változó jelenségként nyilvánult meg másfél évtizedes története során. Az összefogás terve Somogyi György szigetszentmiklósi műterméből indult, majd művésztelepként Dorkón valósult meg, hogy aztán az ezredfordulón Fonyba kerüljön, Gubis Mihály portájára, 2003-ban pedig Sárospatakon lelje meg névleges, ám talán korántsem végleges, vagy legalábbis nem kizárólagos otthonát. Az alkotók nyáron vagy késő ősszel gyűlnek össze, hogy egy társaságában, egymás instrukcióit hasznosítva dolgozzanak, de csak az utóbbi években jelent számukra átmeneti és néhányuk esetében tényleges otthont is Sárospatak városa, ahol a város kortárs képzőművészeti alkotásokkal való belakására a galériák kiállításain túl néhány alkotó formabontóbb lehetőséget is talált.
Mert lehet nagyban is gondolkodni, ahogy ezt Csetneki József, feLugossy László és a Patak Csoporthoz érintőlegesen kapcsolódó sárospataki képzőművész, Fazekas Balogh István igyekezett megmutatni a Sárospatakon élőknek. Ám az ideológiai gyökerű félreértések ma sem hagyják érintetlenül a művészetet, különösen, ha valami jelentős dolog készül megvalósulni.
A képzőművészek három grandiózus alkotás létrehozását tervezték, melyeket egy meghatározott térkoncepció szerint szerettek volna elhelyezni a belvárosban. A sorozat első műve feLugossy László, a második Fazekas Balogh István elgondolása alapján készült el, hármójuk közös alkotómunkájával. Háromszor is ecsetet és hengert ragadtak, majd előzetes terveik alapján együtt kezdték feltölteni színnel a hatalmas kamionponyvák felületét. Az első két munka, ha nem is a tervezett módon, de az akadályok ellenére helyet kapott a város egy-egy lakótömbjének tűzfalán. A harmadik azonban, amely Csetneki József tervei alapján készült el, és került ki 2008. október 18-án, a frissen felújított Újbástya Rendezvényközpont falára, végül nem maradhatott ott, és Sárospatak más épületén sem, valaki ugyanis valamit nagyon félreértett. A három képzőművész nagyra törő projektjének eredménye a város polgárainak befogadói attitűdjét, lényeglátását tette volna próbára, ám valaki még azelőtt megbukott ezen a vizsgán, mielőtt mások szembesülhettek volna a három kép által konstruált befogadói feladattal.
Kezdjük az eleje helyett a végén, és az időrendiséget feledve vegyük sorra Kelet-Magyarország legnagyobb kültéri festményeit, melyek közül csak kettő talált otthonra Sárospatakon, a harmadik pedig végül 2008. december 3-án, a miskolci Avasi Gimnázium üvegezett átriumos udvarán lelt hálás közönségre. A Városi Kép III. (Madártamga) című munkán érezhető konstruktív gondolkodásból adódó horizontvonal-nélküliség erőteljesen szimbolikus jelleget kölcsönöz e műnek. Felidézheti izzó fémlemezek térbeli szerkezetét, vagy akár tolómérők és más szerszámok felületén megtörő fény narancsos játékát, de ettől még semmiképp sem rokonítható politikai-ideológiai jelképekkel. Azonban sajnos akadt olyan hivatalnok, aki ezt másképp gondolta, horogkeresztet, és ugyanazon a képen sarló-kalapácsot vélt felfedezni.5 Mindez már önmagában is bonyolult gondolkodásmódot, és komoly szakmai teljesítményt jelentett volna a tervező részéről, ám a tréfát félre téve be kell látnunk, hogy ez az ideológiai szimbólumokat képbe imagináló álláspont teljesen megalapozatlan. Vélhetően egy a félreértéseket megelőzni próbáló, épp ezért túlzottan gyanakvó, kortárs művészetektől ódzkodó elme szüleménye.
Valójában a sematikusan ábrázolt madár, mint az emberi alkotótevékenység történetét végigkísérő szakrális jelkép, a szabadság, a felemelkedés, a költői ihlet, és a látnoki tudás kozmikus szimbóluma aktualizálódik újra a képen. Narancsos árnyalata a Nap, mint a legmagasabb energia közelségét, a teljesség elérésének lehetőségét idézi meg, több mitológiai narratívát emelve az elsőre nonfiguratívnak látszó kép értelmezési horizontjára. Csetneki József saját tervét magyarázva elsősorban a turulmadarat és magyarsághoz kapcsolható mondákat látta fontosnak megemlíteni a munka inspirálójaként.6 A kompozícióból kiolvasható kereszt vagy X tovább árnyalja a forma szimbolikus jelentőségét, hiszen az, mint a világrend középpontjának meghatározója, a kozmosz térbeli felosztója jelenik meg a képen. A szimbolikus mű szabad térben való installálása így egyben az épület valamiféle városcentrummá emelését jelenthette volna.
Okkal tarthatjuk ezt a munkát az alkotásnak tulajdonított szellemi erő ars poeticájának, amelyből érződik a tervező tradíció iránti tisztelete. Bizonyára ezzel magyarázható, hogy a festészet napján való felavatáshoz egy sámáni allúziókkal terhelt, de talán az iróniát sem nélkülöző performansz is kapcsolódott. Miképp a sámán, úgy a művész is valamiféle közvetítő szereppel bírhat az emberi világ és a magasabb szférák között? Érdekes lenne most zarándokúton sétálni Csetneki munkájától a feLugossyéhoz, majd onnan tovább a Fazekas Baloghéhoz azon tűnődve, miképp kapcsolódnak össze ezek a hatalmas kompozíciók egy átfogó festészeti hitvallásban, valami magasabb, éteri síkon… de ha már nem sétálhatunk a térben, legalább a szavak szintjén lépjünk tovább ezen a megálmodott zarándokúton.
Forrás: Spanyolnátha
.jpg "Kortárs Galéria")
.jpg "Kortárs Galéria")
Alapítvány
A Sárospatak Art Ért Alapítvány működése, bemutatása (2004 -)
Az ART ÉRT Kortárs Képzőművészeti Galériát 2008-tól működteti alapítványunk. Azóta bemutattuk feLugossy Lászlót, Molnár Irént, Fazekas Balogh Istvánt, Stark Istvánt, Aknay János, Ferenc S. Apor, Filp Csaba, László János, Őry Annamária, Pap Gitta, Puha Ferenc, Kéri Mihály, Wrobel Péter, Somogyi György, Rékasi Attila, Baksai József, Sütő Róbert, Török Ferenc, Csetneki József alkotásait.
Az alapítvány holdudvarában tevékenykedő művészek és tanárok, értelmiségiek több éve együttmunkálkodók már 2000-től közösen működtetik a Sárospataki Képzőművészeti Szabadiskolát, amely 8. esztendeje nemzet-közi. Erdélyből és Németországból érkeznek hozzánk hallgatók. Kiváló művészek tanítanak a szabadiskolán: Aknay János, feLugossy László, Puha Ferenc és Wrobel Péter, Stark István, de tanárunk volt korábban Somogyi György és 2006-ig, haláláig Gubis Mihály is.
Az alapítvány kuratóriumának elnöke (Csetneki József képzőművész) alapító tagja a Sárospataki Népfőiskolai Egyesületnek, 1999-től dolgozik a művészetoktatásban, 2001-től tagja a Magyar Alkotóművészek Egyesületének, 2005-től a Patak csoportnak, a Zemplén Fesztivál képzőművészeti vezetője volt 2010-ben.
Az alapítványnak több település oktatási intézményével és önkormányzatával van kapcsolata: Bodrogközi Mű-velődési Egyesület, Zempléni Fejlesztési Társaság Alapítvány, Karos-Etelköz Alapítvány, Makkoshotyka, Bodrog-halom, Bodrogolaszi, Novajidrány, Hidasnémeti, Boldogkőváralja, Sajószentpéter, Sajóbábony, Taktaharkány.
Mindaz, hogy munkatársaink nagy része és támogatóink a saját szakterületük elismert képviselői, lehetővé teszik számunkra, hogy alapítványunk sajátos oktatási-nevelési tevékenységén túl bizonyos művé¬szeti-közművelődési és művészeti-közéleti tevékenységet is folytas¬son, a városban, a régióban betölteni kívánt szerepét ezzel még inkább láthatóvá téve, önként vállalt sze¬repét ezzel is a lehető legmagasabb nívón betöltve.
Ide sorolhatók elsősorban a különböző, művészeti tevékenységet folytató személyekkel, szervezetekkel való kapcsolattartás, közös programok, egyszóval együttműködés.
Kapcsolataink szakmai szervezetekkel:
• Patak képzőművészeti alkotó csoporttal 1995. óta
Közös kiállítások, szakmai, művészi kapcsolat, meghívások, szabadiskola, művésztelep
• Szent Erzsébet Történelmi Társasággal a Sárospatakon egy évtizede újjáélesztett Szent Erzsébet kultusz gaz-dagításán dolgozunk együtt. Minden év pünkösdjén közösen szervezzük az immár hagyománnyá fejlődött Szent Erzsébet-napokat.
• Bodrogközi Régi Magyar Kultúra Közhasznú Alapítvánnyal 2000 óta van kapcsolatunk. Közös pályázatok, közös programok.
• Hajdúsági Művészteleppel (Marczin István, rendszeres vendége a szabadiskoláknak) együttműködési megál-lapodás: a sárospataki szabadiskola nívódíjas hallgatója részt vesz a Hajdúsági Művésztelepen, illetve a művész-telep ifjúsági pályázatának egy-egy nyertese szintén részt vesz a sárospataki szabadiskola munkájában. Közös ifjúsági pályázat „Szín – vonal” címmel középiskolás fiatalok számára. (fővédnök Dr. Habsburg Ottó.)
• Zemplén Lovas Egyesület
• A Sárospatak ART ÉRT Alapítvány csatlakozott a Szárhegyi Nyilatkozat-hoz. Ennek keretében több határon túli művészeti szervezettel került kapcsolatba, amely művészek, kiállítási anyagok, diákok cseréjét teszi lehetővé. Első közös nemzetközi ifjúsági pályázat a SZÁRNY-VONAL címet viseli, amelynek egyik védnöke a Sárospatak ART ÉRT Alapítvány, amely díjakat is felajánlott.
A Szárhegyi Nyilatkozat-hoz csatlakozott szervezetek
1. Bartha Árpád: Szépművészeti Múzeum, Brassó
2. Csetneki József: Sárospatak Art Ért Alapítvány, Sárospatak
3. Dr. Jozep Joppa: Galeria Umelcov Spisska, Igló
4. Farkas József: Löffler Galéria, Kassa
5. Gerics Ferenc: Múzeum és Galéria, Lendva
6. Hadnagy Miklós: a Magyar Köztársaság Kulturális és Koordinációs Központja
7. Hegyeshalmi László: Művészetek Háza, Veszprém
8. Kassai L. Péter: Kulturális Művészeti Központ, Gyergyószárhegy
9. Kiss Attila: Hajdúböszörmény város Önkormányzata, Hajdúböszörmény
10. Marczin István: Hajdúsági Nemzetközi Művésztelep, Hajdúböszörmény
11. Nagy Miklós Kund: Dr. Bernádi György Alapítvány, Marosvásárhely
12. Siklódi Zsolt: Gyergyószárhegyi Művésztelep, Gyergyószárhegy
13. Szabó László: Hajdú-Bihar Megyei Közgyűlés, Debrecen
14. Szemadám György: Magyar Képzőművészeti és Iparművészeti Társaságok Szövetsége, Budapest
15. Szepessy Béla: Fametsző Művésztelep, Nyíregyháza
16. Szotyori László: Budapest Galéria, Budapest
17. Vargha Mihály: Székely Múzeum, Sepsiszentgyörgy
• Gyergyószentmiklóson ORA Internacional nevű karitatív alapítvánnyal 2001-től állunk kapcsolatban az, amely Pro Art néven működtet egy galériát. Ott mutattunk be a Felföldi Fotográfusok Szövetségének anyagát nagy sikerrel. A kiállítást Dézsi Zoltán alprefektus úr nyitotta meg. Az alapítvánnyal előkészítés alatt áll egy együtt-működési megállapodás aláírása, amely főleg szociális rászoruló, tehetséges fiatalok művészeti oktatását, mű-vészek és kiállítások cseréjét foglalja magában. A szigetszentmiklósi önkormányzat közreműködésével negyedik esztendeje érkeznek a Sárospatakra tehetséges fiatalok Gyergyóból.
Rendszeres résztvevői és támogatói már harmadik esztendeje szabadiskolánknak a Németországból, Meiningenből érkező hallgatók, művészek. Közös pályázati tevékenység (Bipolar).
Másik német partnerünk a Soest városa, ahol a Patak képzőművészeti csoport kiállításával mutatkozhattunk be 2004. januárjában.
• Pihentető művészet felnőtteknek c. programunk - A képzőművészet segítségével kikapcsolódni, ella-zulni vágyók fiataloknak és kevésbé fiataloknak indítottunk rendszeres, délutáni, esti időszakban aktív és kreatív képzőművészeti foglalkozásokat októbertől, kéthetes rendszerességgel.
• Bodrogközi Alkotótábor, Kisrozvágy, Kemencemúzeum alapítása, első kültéri sütőkemencék megépí-tése.
• Sárospataki Nemzetközi Képzőművészeti Szabadiskola – 2000-től
• Jótékonysági Képzőművészeti Árverések az alapítvány javára
• A Föld napja - BECSE TAMÁS operatőr filmjének bemutatója a Múzsák Templomában.
• József Attila Ifjúsági Képzőmű Pályázat és Emlékest
• Irodalmi előadás Határontúli Gyermeklíra címmel
• EMLÉKÜNNEPSÉG Csokonai Vitéz Mihály a magyar felvilágosodás nagy költője, halálának 200. évfor-dulója alkalmából
• Vörösmarty Mihály emlékest
• Tamkó Sirató Károly emlékest
• Festészet Napja Sárospatakon – rendezvény sorozatok - 2007, 2008, 2009, 2010.
• Spanyolnátha Internetes Művészeti folyóirat – közös rendezvény Sárospatakon
• Óriásképek Sárospatakon (feLugossy László, Fazekas Balogh István, Csetneki József)
• ART ÉRT Kortárs Galéria működtetése (Sárospatak, Szent Erzsébet u. 26.)
Jótékonysági árverés a sárospataki KIWANIS szervezettel az Újbástya Rendezvénycentrumban, 2008. december 18-án, művészeti képzésben résztvevő, hátrányos helyzetű gyerekek javára, magyar kortárs képzőművészek alkotásaiból. A nemes cél támogatására e-mailben is fogadunk el liciteket.
2010-ben tizenegyedik alkalommal rendeztük meg Nemzetközi Képzőművészeti Szabadiskolánkat.
Az alapítvány által fenntartott művészeti iskolánk elnyerte a Kiválóra Minősített Alapfokú Művészetoktatási Intézmény címet.
Tovább működtetjük a Közoktatási Miniszterrel megkötött Közoktatási megállapodásunkat, amely egy 2011-ig tartó program keretében hátrányos helyzetű tanulóink kiemelt támogatását tartalmazza, amely személyiség-központú művészeti nevelés keretében történik.
Sárospatak, 2011. január 13.
Csetneki József
Sárospatak ART ÉRT Alapítvány
elnöke
Művészeti Iskola
A PEDAGOGIAI PROGRAM
AZ ISKOLA FILOZÓFIÁJA ÉS CÉLJA
A PROGRAM
A SZERVEZET
A FENNTARTÓ Sárospatak ART ÉRT Alapítvány
Az iskolának van: az iskolát alapító, önálló tulajdonosi szervezete. A fenntartó egyetért az intézmény pedagógiai programjával, azonosul célkitűzésével. Átlátja az iskola működését, biztosítja az alapító okiratban foglalt funkció feltételeit. Biztosítja továbbá az intézmény szakmai autonómiáját, követi a belső folyamatokat, segíti az intézmény programban foglalt feladatinak teljesítését. (A kuratórium tagjai: Csetneki József festőművész, tanár, elnök; dr. phd. Komáromy Sándor irodalomtörténész, MECTIF dékána; Stóka György MECTIF dékén-helyettes.)
AZ ISKOLAVEZETÉS
Az iskolának van: jó1 képzett, legitim vezetése, melynek belső munkamegosztása megfelel a döntési folyamat szükségleteinek, akik megteremtik a hatékony programszerinti működés feltételeit.
A GAZDALKODÁS
Az iskolának van: folyamatos pénzügyi ellátása a színvonalas oktatási program, a szükséges tantestület, és más alkalmazottak fizetésére; épület, közművek, taneszközök, más információs források és a célkitűzések megvalósítása. A költségvetés összeállítása az iskolai programért felelős személyek részvételével történik meg.
A TANTESÜLET, AZ ALKALMAZOTTAK
Az iskolának van: jó1 képzett, együttműködő tantestülete, amelynek tagjai személy szerint és csoportban törekszenek a hatékony tanulási légkör megteremtésére, a programban vállalt intézményi feladatok teljesítése.
A TANULÓK
Az iskolának van: pedagógiai programja, amelyik figyelembe veszi a diákok igényeit, érdeklődési körét, képességeit; amely lehetőséget ad a tanulóknak a megfelelő oktatásra és segítséget nyújt pályaválasztási, továbbtanulási, személyi, szociális problémák megoldásában és bármely egyéb támogatás (egészségvédelem, közlekedés stb.) kérdésében.
KAPCSOLAT A SZÜLŐI HÁZZAL
Az iskolának van: folyamatos, rendszeres kapcsolata a tanulók szüleivel, bevonja őket az intézmény működésébe, törekszik igényeiknek megfelelni. Az iskola a szervezeti szabályzatában rögzíti a szülői szervezetek szerepét, és segíti azok működését. A kapcsolat formáit, az együttműködés módját, alkalmait a szülői ház számára elfogadott módon rendezi. Az egyes tanulókra vonatkozó információkat kizárólag az érintett szülőkkel közli.
AZ ISKOLA TÁRGYI FELETELEI
Az iskolának van(nak): megfelelő épületei és biztonságos berendezése, felszerelése, amelyek az iskolai program hatékony végrehajtását szolgálják.
AZ EGÉSZSÉGVÉDELEM ÉS KÖZBIZTONSÁG
Az iskolának van: alaposan és részletesen kidolgozott programja a diákoknak nyújtott szolgáltatásokat illetően, olyan, amely érvényesíti a diákság igényeit, érdekeit, készségeit és céljait ellátja a tanulókat megfelelő tanulmányi, érték, személy és szociális motivációval, beleértve az egyéb szolgáltatásokat is (pl. egészségvédelem, közlekedés stb.).
Az ART ÉRT Alapfokú Művészetoktatási Intézmény több művészeti ágban is képesített oktatást végezni:
Képző- és iparművészet
- grafika, festészet, kerámia, tűzzománc, textil, kézműves, szobrász, makett- és papírtárgy-készítő, bőrműves, fatárgy készítő,
Színművészet:
- drámajáték, beszédgyakorlat, mozgásgyakorlat, kreatív zenei (3. évfolyamtól), vers és prózamondás (3. évfolyamtól), beszédtechnika (5. évfolyamtól), színházismeret (5. évfolyamtól), tánc – és mozgástréning (7. évfolyamtól)
Bábművészet:
- bábjáték bábmozgatás, bábkészítés, beszéd- és énekgyakorlat, színházismeret (5. évfolyamtól), vers – es próza (3. évfolyamtól), beszédtechnika (5. évfolyamtól), pantomim (6. évfolyamtól)
