Szabadiskola

Vámosi Katalin munkája nyomán

Sárospataki Képzőművészeti Szabadiskola (2000-)

2005-ben hatodszor nyitotta meg kapuit, a már nemzetközivé lett Sárospataki Képzőművészeti Szabadiskola. A nyári kurzusok lebonyolítását, egy 1999-ben létrejött művészeti iskola igazgatója, jelenleg a Sárospatak ART ÉRT Alapítvány kuratóriumának elnöke, Csetneki József képzőművész, a szervezési munkák oroszlán részét fölvállalva, művészbarátaival közösen indította el 2000 nyarán. Az iskola művésztanárai között találjuk Somogyi György, Aknay János, Puha Ferenc, Gubis Mihály, feLugossy László képzőművészeket, akik - tárlataikra készülve - együtt is alkotnak a növendékekkel.

A művésztanárok kötődése a városhoz többrétű. Nemcsak a Patak csoport, és a Szabadiskola révén említhető nevük, hanem a Miskolci Egyetem Comenius Tanítóképző Főiskolai Karán, a Képtárban, valamint a Rákóczi Múzeumban rendezett egyéni és csoportos kiállításaik kapcsán is. Az egyéni tárlatok mellett, a Patak Csoport és a szentendrei Vajda Lajos Stúdió tagjaiként számos kiállításon, közös akción vettek már részt. Együtt dolgoztak a tiszaújvárosi kísérleti műhelyben, a szentendrei, szigetszentmiklósi műhelymunkákban, ismerős számukra a csoportmunka. Somogyi György és Aknay János festőművészek a Zebegényi Szőnyi István Nyári Képzőművészeti Szabadiskola művésznövendékei voltak, majd Aknay János 1985-1993 között a művésztanára. Jelenleg is aktív művészetpedagógiai tevékenységet folytatnak Somogyi György és Puha Ferenc képzőművészek, akik a ráckevei és tököli művészeti középiskolákban tanítanak.

A Sárospataki Képzőművészeti Szabadiskola alapításánál is megfogalmazódott azon gondolat, hogy a Zebegényi illetve Szentendrei Szabadiskolák tapasztalatait hasznosítva, ezekhez hasonló jellegű formátumot kell létrehozni.

Mi volt az alapító cél a pataki Szabadiskola létrehozásánál?

Az elsődleges és legfontosabb alapelvek: a közös kreatív tevékenység, az alkotás, és az ismeretek, a tudás átadása. Mindezek megvalósítására alkalmas formát találtak a Szabadiskola keretein belül.

Amennyiben felütjük az értelmező kéziszótárt, ott a következő meghatározást találjuk a szabad melléknév mellett - olyan belső indítékból eredő, nem kötelességből, nem kényszerből végzett cselekvésre utal, amely önkéntes, amit szabály csak alig köt. A szabad cselekvést ellentétes erők nem gátolják, félelemtől, korlátozó, belső gátlástól mentes.

Határozóként a szabadon - nem kötelező tevékenységet jelöl; cselekvésében, magatartásában nem korlátozott, nem gátolt cselekvésre utal. Az összetett szó második tagja: az iskola - rendszeres képzésben, oktatásban részesítő intézmény, ahol az ismeretek módszeres közlése folyik. Tehát a szabadiskolában a hagyományos iskolai módszerek alkalmazása nélkül, a hallgatók érdeklődésére, belső késztetésére alapozva, alkotói légkörben folyik a munka.

A Sárospataki Képzőművészeti Szabadiskola művészeti programja, az alkotás mellett még egy fontos alapelvet határoz meg. Somogyi György művészeti vezető szavait idézve:
"A cél az alkotás és a szemléletformálás. A közös cél: maga az alkotás, művek létrehozása oldott, kötetlen alkotói légkörben. Az iskola arculatát, keretét a közös tevékenység, az alkotás, a tudás hiteles átadása adja, ami a keretet megtölti, a lényeg maga az alkotás."

A munka elsődlegességét mutatja a múlt évi, több mint 300 db alkotás elkészülte, amelyből a hallgatók és a művésztanárok rendeztek kiállítást a szabadiskola zárónapján, a Képtár előcsarnokában. Az elkészült munkákat a közeljövőben mutatják be a sárospataki Tanítóképző Főiskola kiállítótermében és a hajdúböszörményi Parafa Galériában.

A művésztanárok munkássága, szakmai felkészültségük, tudásuk, szemléletük és személyiségük is meghatározó volt a kialakuló szabadiskolánál. Az említett művésztanárok mindegyike sajátos, egyéni képi világot teremtett meg, egyedi ábrázolásmód, kifejezőeszközök használata jellemző művészetükre.

Somogyi György festőművész alapítója és vezetője az Insula és Patak csoportnak. Festészetének tárgya a természet, annak ellenére, hogy művei figurális elemeket nem tartalmaznak. A természetből vett formákat absztrahálja, és lírai-nonfiguratív módon jeleníti meg. Képei az egymásra festett vonalak és színfoltok szövevényéből komponálódnak. Művészetszervezői és művészetpedagógiai tevékenysége is jelentős.

Puha Ferenc festőművész Szigetszentmiklóson él. Munkáin a szín- és formaütköztetések, kompozíciós problémák kerülnek előtérbe, s számtalan variációja ezen problémák festészeti megoldásainak. Miután körbejárt és lezárt egy-egy témát, újabbak felé fordul, így művészetét különböző periódusok tagolják. Meghatározó művészetpedagógiai tevékenységet is folytat.

Aknay János festőművész alapító tagja és egyik meghatározó egyénisége a szentendrei Vajda Lajos Stúdiónak. Művészete szerves folytatása a "szentendrei iskola" konstruktív-szürrealista irányzatának. Motívumai között megtaláljuk a ház, az angyal, a kereszt, a bábu, az ablakformákat és a rovásjeleket. Ez utóbbiak a legtitokzatosabbak; olvasatuk szimbolikus, a figura szerepét veszi át alkotásain, bár írásként is megjelenik művein. Grafikával is foglalkozik.

Gubis Mihály grafikusmővész 1984-től állandó tagja a Vajda Lajos Stúdiónak, és alapító tagja a Patak csoportnak. Művészetének lényege a vonal. A nyolcvanas évek első felétől a gesztusokra épülnek művei. Kialakult szimbólumrendszere, amely hét elemből áll: kereszt, zászló, szék, szekér vagy kocsi, mell vagy sátor, torony, kabát. Formavilága változatos és egyszerű. Szenvedélyes, drámai hangvétel jellemzi munkáit. Foglalkozik alkalmazott grafikával, plasztikával, performance-val, installációval, táj- és földművészettel.

feLugossy László képzőművész, performer. Otthonosan mozog többféle művészeti ágban, foglalkozik filmmel, zenével, irodalommal. Alapítója a Vajda Lajos Stúdiónak, az A.E. Bizottság zenekarnak, az Inkaszámtan alkalmi társulatnak, az Új Modern Akrobatika music-performance-nak és a Batu Kármen zenekarnak. Munkásságát a zseniális kreativitás, ötletgazdagság, képi fantáziáinak sokfélesége jellemzi. Folyamatosan kísérletezik a művészeti kifejezésekkel, ami a hagyományos műfaji keretek átszakítását eredményezi. A képzőművészeti kifejezés szorosan összefonódik nála a zenével és a költészettel. Művészetéből az illúzióktól mentes őszinteség, spontaneitás árad, műveivel elsősorban hatni kíván, fölhívni a figyelmet a kulturális és társadalmi negatív beidegződésekre, hibákra. A modern művészet alternatív műfajai is jelen vannak munkásságában: a performanceok, a ready made-k, az objektek, az environment-ek, a nyers-hús-kompozíciók.

A hallgatók közül többen már ismerve a művésztanárok munkáit jöttek el a pataki Szabadiskolába. Szinte minden művésztanár hozott magával tanítványokat Szigetszentmiklósról, Szentendréről, Ráckevéről, Sárospatakról. Tavaly Gyergyó vidékéről is érkezett Sárospatakra négy erdélyi fiatal, a Borsos Miklós Gyergyó-Csomafalvi Alapítványon keresztül, a szigetszentmiklósi Polgármesteri Hivatal segítségével. A németországi Mainingenben működő Népfőiskola tagjai közül nyolcan vettek részt az idei kurzuson. A közeljövőben a három ország közös Európa Uniós pályázat beadását tervezi, amely biztosítja egy évre a hallgatók és művészek cseréjét, és támogatja a művészeti oktatást, tehetséggondozást.

A szabadiskolák és művésztelepek létrejötténél mindig fontos szempont volt az esztétikailag megfelelő hely megválasztása. A táj természeti szépsége illetve az épített környezet számos művésztelep létrejöttét eredményezte, említhetjük a zebegényi, nagybányai, szentendrei művésztelepeket. A hegyaljai táj lankás domboldalai, szőlőültetvényei, a vidék kastélyai, várai számos művészt megihletett már. Képzőművészek, irodalmárok és zeneszerzők örökítették meg műveikben a tájat, a szüretet, a népszokásokat a Tokaji művésztelep illetve a Sárospataki Alkotó Otthon meghívott művészeiként. Az inspiratív táji környezet, az iskolaváros történelme és jelentős műemlékei szinte csalogatják Sárospatakra a szépre és művészetre fogékony embereket.

Milyen művészeti technikákkal ismerkedtek a hallgatók?

A Sárospataki Szabadiskolában festészettel, kisplasztikával és grafikai eljárásokkal ismerkedtek a hallgatók. Az elmúlt évben Puha Ferenc vezetésével monotípiákat készítettek, egy speciális nyomódúc, a farostlemez használatával. Új teremmel is bővült tavaly a szabadiskola, ahol a tanulmányrajzok készültek Somogyi György és Puha Ferenc korrigálása mellett.

Somogyi György felkérésére készített videofelvételeket a tábor mindennapjairól Jakab Gergely videós. Ugyanakkor feLugossy Lászlóval együtt készítettek a művész installációjához egy rövid videofelvételt, amit a Műcsarnokban rendezett Vajda Lajos Stúdió jubileumi kiállításán vetítettek le, tavaly szeptemberben.

A gyakorlati foglalkozásokkal párhuzamosan, művészeti folyóiratokat, kiadványokat néztek meg a hallgatók, véleményt cseréltek az olvasottakról, s a képanyagról, illetve művészettörténeti- és elméleti - például színelméleti - témákról, kérdésekről beszélgettek, elmélkedtek.

A Szabadiskola alakulásának évében az alkotói munkához kapcsolódott egy előadássorozat, amely művészettörténeti előadásokat, performance-ot, valamint aktuális lokális művészeti kérdések megvitatását tartalmazta. Az idén feLugossy László Tiszta lap c. játékfilmjét vetítették le a Rákóczi Múzeum Kávézójában, valamint Martin István elméleti előadása, amit a performance-ról tartott, kapcsolódott Gubis Mihály bemutatott performance-hoz.

A múlt évben a résztvevők száma duplája volt, mint az azt megelőző évben. A hallgatók közül többek számára a főiskolai vagy egyetemi felvétel a cél, amelyre a nyári kurzus felkészülési lehetőséget nyújt. Két, volt hallgató tett már sikeres felvételi vizsgát és jutottak be a művészeti és a tanárképző főiskolára. A művésztanárok nagy hangsúlyt fektetnek arra, hogy minden hallgató egyéni szintjének megfelelően haladjon, ezért a személyre szabott korrektúrák során a hallgatók segítséget kapnak művészi látásmódjuk kialakításához. Fontosnak tartják a hallgatók igényeinek feltárását, a közös munkát, a programegyeztetést, a munkafázisok megbeszélését, az önálló-kreatív teremtést, a technika szabad megválasztását, a hallgató inspirálását az alkotásra, a művészeti beszélgetéseket. A művésztanárok minden évben kiválasztják a legjobb munkákat készítő hallgatót, aki ösztöndíjban részesül a következű évben. 2002-ben Szemán Viktória nyerte el a Sárospataki Képzőművészeti Szabadiskola támogatását, aminek előnyeit az idén érzékelheti a tehetséges művésznövendék.

A Szabadiskola művésztanárainak célja a kéthetes kurzuson túl, egy olyan egész éves, folyamatos művészeti tevékenység, amelynek csupán kezdete, elindítója a nyári közös alkotói együttlét. A nyári kurzus során kialakult művészeti önállóság, egyfajta jártasság az egyes művészeti ágakban, az alkotási kedv, valamint a friss impulzusok a következő találkozásig eltelt időszakra is útravalóul szolgálnak, éreztetik hatásukat és ösztönzik a növendékeket az alkotói munka folytatására.